Szeretni, mondd akarsz-e?

2015.01.13 23:03

Régóta tépelődöm különböző érzelmek forrásán, többek közt a szeretetén. Hogy mit is jelent valójában. Gyakran mondjuk ki valamire hogy szeretjük, de olyankor meg szinte lehetelen kiejteni a szánkon. Szeretünk egy ételt, egy zenét, egy könyvet, filmet, állatot, országot, kúltúrát, színt, stb stb, de mennyire máshogyan hangzik ha egy emberről, vagy eszmeiségről, vagy netán vallásról beszélünk. Hogy miért jár a szeretet szélsőséges formája karöltve a gyűlölettel. Pedig én magam is megtapasztaltam már, milyen könnyen fordul át a mindent felforgató érzés az ellenkezőjébe. Sosem tartottam magam érzelmes embernek, annak ellenére, hogy szélsőséges skálán mutatom ki, épp mi foglalkoztat, és ez mit vált ki belőlem. Néha elgondolkodom, hogy a közönyöm bizonyos dolgok iránt a túlzott empátia, illetve annak teljes hiánya okozza-e, vagy a kettő egyszerre, és ezért oltja ki egymást? De mi a szeretet? Csodálat, elfogadás, empátia, megértés, egyik sem, és mind. Akkor miért vált ki gyűlöletet, de legalábbis útálatot a másikból a másik szeretetének tárgya? Ami az egyiknek kedves, a másiknak nem az. Van, mikor közösséget kovácsol a valami, vagy a valaki iránt érzett szeretet, és van, amikor az ellenkezőjét. Mi kell ahhoz, hogy valakiből gyilkos indulatokat váltson ki, akár az egyik, akár a másik? Hogy képes valaki gyűlölni valakit, mert az mást szeret? Vagy azért gyűlölni valamit mert ő szeret túlzottan valamit? Nem tudok magyarázatot adni. Amikor egy felzaklató témára gondolok, épp annyira érzem, hogy megértem, és hogy tolerálom, mint amennyire az ellenkezőjét.  A hírekben borzalmasabbnál borzalmasabb dolgokat hallani, legszívesebben felüvöltenék hogy elég. Nem akarom sem az empátia túlzó megnyilvánulásait látni, sem a túlzó intoleranciáét. 

Nem akarok gyűlölni semmit, mégis egyre többször utasítok el mindent, ami megtaníthatna igazán szeretni. Talán pont ezért, mert a kettő elválaszthatatlan egymástól. Össze vagyok zavarodva, csak a szélsőségeket látom, mint egy jin jang jel....megpróbálom megpörgetni, és egy szürke foltot látok. összemosódik a 2 véglet. Ez a közöny, vagy az egyensúly? 

Tudtam szeretni, ebben biztos vagyok, gyűlölni is, de most, nem tudom, mit érzek. De sajnálom, hogy a kettőt sosem tudtam elválasztani egymástól

 

 

Blog

2017.02.22 23:23
Kissé fáradtan, de még nem megtörve ácsorogtam a megállóban. Jobb lábfejem enyhén duzzadni kezdett az egész napos ácsorgástól. Kicsit megmozgattam, hogy enyhítsem rajta a nyomást. Végre hosszú óráknak tűnő percek múlva megérkezett a busz. Persze rengetegen voltak rajta. Késő délután, csúcsidő....
2016.08.10 21:24
  Az augusztusi égbolt lomhán vonszolta magát tovább az év legforróbb éjjelén. Pont úgy, mint ahogy a seszínű hajú, megtört anyuka a hisztis gyermekét a parkban. Megáll, sóhajtva hajol a nyűgös gyermekhez. - Tudom csillagom, te is fáradt vagy, de bírd ki még egy kicsit. Nemsokára otthon...
2016.06.06 23:38
„Értsék már meg, hogy jelen pillanatban nem tudunk többet befogadni!” Fakadt ki a purgatórium 682. ügyintézője, a túlvilág 15623/258-as körzetében, és dühödten húzta le a redőnyt irodája előtt, mikor újabb „szállítmányt” akartak a nyakába sózni a „futárok”. Általában 100 ügyintéző jutott 100000...
2016.04.25 12:16
Egyszer volt hol nem volt, volt egy fényes uralkodó. Udvartartása közel egy tucatnyi közeli családtagból, tanácsadóból, vezérből, katonákból, és párszázezer alattvalóból állt. Igyekezett igazságosan, mindenkinek teret adva uralkodni, biztonságos és megbízható pozícióban tartva őket. Terra hercegnő...
2016.04.14 22:15
"Vajon illendő-e egy vírusnak moralizálni?" Tette fel a kérdést magának, Virulka a pandoravírus. A fogalommal tisztában volt, maga sem tudta honnan, de abban biztos volt, általában a fajtája nem szokott efféléken merengeni. Társai gyakran cukkolták is vele; annyi energiát áldoz a töprengésre, hogy...
2016.04.07 22:51
Emlékszem, hogy "égtem" utitársaim viselkedése miatt, mikor leszállva az órmótlan, hiper-barbi-rózsaszínre festett ikarus buszról, elfoglaltuk szálláshelyünket a szakadt diákszállón, London egyik leszanált kül-kerületében. Ott állt a "motel" recepciójánál az a tanácstalan 25-30 fős brigád,...

Zen

2016.03.24 07:24
 "A vágy a szenvedéshez vezető út forrása"...már már mantraként csengett Theo fejében, mikor a kolostor árnyékos udvarára lépett. 5-6 éve véletlenül tévedt ide, de mivel a lakók egyöntetűen elfogadták jelenlétét, itt is maradt a szerzetesekkel. Igyekezett alkalmazkodni hozzájuk, és apróbb...
2016.03.03 23:02
Újabb nyitott ablaknál töltött este. Ma nem látszanak a csillagok....Szívszorító nyugtalanság; hol vannak ilyenkor?... Persze csak a légkőr játszik megint, és a fények. A csillagok nem mennek sehová. Csíp a cigaretta füst, a nyitott ablak ellenére. És hüvös is van, a ruha alatt játszik a libabőr....
2016.02.28 15:15
Már korábban írtam az utóbbi évek legnépszerűbb szimbolumrendszereiről, és ezek hatásairól a grafikákban, dizájnokban. Mivel az egyik nagy hatású jelképrendszer a 3szög volt, példának okáért most a  Delaunay triangulations effektről ejtenék szót, ami technikailag 3 szögekre bontott...
2016.02.27 01:52
Árnyas fák lombjai közt rejtőzött az újrahasznosított biopala-tetős öregek otthona, valahol nyugat-európában, a 2060-es évek végén. Mivel addigra szinte minden zöld területet beépítettek, vagy szintetikus növényzettel telepítettek be, az ott lakók különösen szerencsésnek (vagy inkább jómódúnak)...
1 | 2 | 3 | 4 | 5 >>