Szép új világ

Én is csak a saját fejemből tudok kiindulni, és egy szubjektív szűrőn keresztül látom a dolgokat. Viszont sehogyan sem fér a fejembe, hogy ez a szűrő a gondolatvilágunk eredménye. De a  szubjektív gondolatokat vajon mi alakítja/formálja? Megszületünk aztán eldöntjük, hogy én csakazértis így akarom látni? Tudatalatt majmoljuk környezetünk? Hogy Miért nem tudunk tanulni a hibáinkból vagy más szemszögből vizsgálni dolgokat? Na mindegy, tény, hogy a kisugárzásunk a környezetünkre visszarezonál ránk, de az nem világos, hogy ezt a kisugárzást vajon honnan ered, kapjuk, van , lesz? 

Egyszóval az utóbbi időben feltűnt, hogy egyre jobban bosszantanak a hírek, a napi változó tartalommal rendelkező hírportálok és a közösségi oldalakon megosztott állatbántalmazási, politikai, a dohányosokon élcelődő, a negatív gondolkodás és depresszió ellenes elcsépelt bölcsességek,  és sokszor demagóg tartalmú egyéb tájékoztatásnak szánt irritáló bejegyzések..............és szöget ütött a fejembe, hogy bár határozottan a jó szándék vezérli az embereket, az eredmény legalábbis szerintem, mégis kétséges. Én mint dohányos, azon kívül hogy rém pocsékul kezd(t)em magam érezni magam a passzív dohányosokra való tekintettel, (valamint; milyen nagy anyagi károkat okoz egy egy dohányos a tb-nek, huhh, na hagyjuk) nem érzek ingerenciát arra hogy most azonnal kidobjam a cigimet. De ugyanez vonatkozik a húsevésre, a nem környezettudatos életmódra, és minden olyan dologra amit a nagy globális jóság elérésének érdekében hanyagolni kéne, de  már annyira ellenszenvesen az arcodba tolják, hogy már akkor sem akarnál változtatni a szokásaidon, ha tényleg egyetértenél vele. Sőt, az emberiség számának egyenes arányú növekedésével a személyes szféra , és az egyéniség kapcsolata a többiekhez, és az így létrejött közösségi életmód/tudat hihetelen szélsőséges skálán kezd el mozogni. Vagy borzasztóan jól érezzük magunkat, vagy borzasztóan pocsékul. Az egyik oldalon az éneklő/táncoló/festő/író/alkotó mindnere képes polihisztor  jelenik meg, a másikon meg a nihilista, gyötrődő, jelentéktelen, tudatlan ember archetípusa bontakozik ki. Pedig még mindig többen vagyunk akik a skála 2 végpontja közt szaladgálunk folymatosan, mint Ratatosk az világ fáján.

De ezt csak én látom így. Másokat valszeg inspirálnak a hírek, jólesően bólogatnak, hogy helyes, így jó. Átérzik a közösségi szellem egységes erejét, vagy boldogan érdeklődve szállnak vitába egymással pusztán azért hogy bővítsék látókörüket. Aztán beülnek a környezetbarátnak beállított kis autójukba, és simán az orrom alá nyomatják a kipufogógázt, ami természetesen egyáltalán nem szennyezi a tüdőt:) 

Ezzel most sarkítottam természetesen, de csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy nem minden közösségért tett lépés halad jó irányban, függetlenül a jó szándéktól. Az egyéni elhatározást a változásra nem az agyon emlegetett és csak azért is az arcodba tolt "jóságbomba" fogja megváltoztatni. Hanem a belső hang, hogy akarok e élni, tenni, járni kelni, tanulni, megosztani, fejlődni (újfent a kérdés, honnan a beállítottság?)......egy olyan világban, ahol a harc ellen harccal hívják fel a figyelmet, ahol a tömegmédia legalább épp annyi haszontalanságot zúdít ránk, mint amennyi valóban érdemleges adatot, ami éppen annyira kiábrándító mint amennyire érdekes. 

Ajánlott Irodalom: Szathmári Sándor, Hiába. Aldous Huxley, Szép új világ

De amúgy látom a tényleg jó és szép oldalát is a dolgoknak. Látom ahogyan az emberek képesek összefogni, segíteni egymásnak, látom ahogy a kommunikációs problémák ledőlnek pusztán az angol nyelv egyre terjedő térhódításával, és hinni akarom, hogy a tudatosság inteligens érző lényeket, nem pedig rideg kiszámított robotokat fog létrehozni. Azt hiszem a xxi. századi ember (magamat is beleértve természetesen) nagy feladata lesz belátni azt, ami többezer év óta próbál tudatalatt hatni az emberi elmére: ok-okozat viszony, jó és rossz keveredéséből születik az egyensúly. Köszönöm, hogy megírhattam ezt a picit szintén demagóg kis írást, mert létezik számítógép, létezik írásjel, és talán létezik az is aki elolvassa. :)